2008. 05. 04.
Pár szóban a globális felmelegedésről
És persze arról is, hogy miért teljesen szükségtelen egy felmelegedés-ügyi ombudsman megválasztása. A globális felmelegedés alatt általában egy természeti folyamatot szoktak érteni, holott nemcsak erről van szó. A globális felmelegedés egyrészt valóban természeti kérdés, másrészt viszont politikai, és ahogyan ezt megszokhattuk, a kettő között a logikai összefüggés meglehetősen csekély, hiába is hívják őket ugyanúgy.
A globális felmelegedés, mint politikai kérdés, semmi más, mint egy ürügy a nagyon jól behatárolt ideológiákat hirdető csoportok számára politikai programjuk képviseletére. A fejlett, kizsákmányoló nyugati emberiség a rossz és a gonosz, bárki és bármi másra gyakorolt hatása per def. csak rossz és gonosz lehet, következésképp ezeket tőle meg kell védeni.
Ha ez a proletariátus, akkor azt. Ha az már nincs, akkor a fejlődő világot. Ha a fejlődő világ azon részében, ami bekapcsolódik a Nyugattal folytatott kereskedelembe, az életszínvonal növekedésnek indul, és a globalizáció hatékonyabb a szegénység visszaszorításában, mint az összes szociális intézmény együttvéve, akkor muszáj más áldozatot keresni.
Ez lesz az úgynevezett környezet, ami a szerepre kiválóan alkalmas, hiszen nem pofázik vissza, és bármire rá lehet fogni, hogy ez rossz, ettől meg fogunk halni.
Nem mellesleg: a mellékhatások nélküli csodarendszereket hirdetik. Érdemes megnézni, az ő megoldási javaslataik egyszerre kezelnek minden problémát, a környezeti és a hagyományos szociális gondokra ugyanazt a politikát látják követendőnek. Pedig a történelmi tapasztalat épp az, hogy a szociálisan rettentően igazságos Szovjetunió volt a világ leghatalmasabb környezetszennyezője. Talán nem véletlenül. Ezért aztán a globális felmelegedés politikai képviselői bizony, hidegen hagynak.
A globális felmelegedés, mint természeti kérdés, sokkal érdekesebb. Ez ügyben is szkeptikus vagyok, több okból. Egyrészt, a széles körű szakmai egyetértés hiánya miatt. Tudom, IPCC, tudom, hivatalosan nagyon sokan így gondolják, stb. Csakhogy. Minél inkább haladunk a tudományos igényesség felé, annál kifinomultabban fogalmaznak maguk a felmelegedés-hívek is, mert itt már tudósokról van szó, mégiscsak, nem Al Gore-ról. Másrészt számos szakember van, aki négyszemközt még óvatosabban, még kritikusabban fogalmaz, de ezzel a nyilvánosság előtt nem nagyon dicsekszik, érthető okokból. Ellenpéldaként azt tudom mondani: igen kevés fizikust találunk, aki csak négyszemközt köpködi mondjuk a relativitás-elméletet. Vannak, akik a döntő szakmai egyetértés ellenére sem tartják jó elméletnek, de ők ezt nyíltan vállalják.
A másik: nem tudom ellenőrizni, a felmelegedés hívei mennyire bíznak meg saját tudományukban. Egy mérnök, ha nem megy be abba a házba, amit tervezett, ha nem megy át azon a hídon, amit épített, ha nem kapcsolja be a berendezést, amit gyártott, az intő jel. Simonyi Károly az életét tette rá, hogy a Maxwell-egyenletek jól, mikor bemászott egy óriási Van de Graaf generátorba. Nem tudom, ennyire jónak tartják-e magukat a felmelegedés-pártiak. (Mielőtt szó érné a ház elejét: én sem más faszával verem a csalánt, minden munkanapon pontosan ugyanennyire bízom abban, hogy jól tudom a fizikát, a sugárvédelmet, és a többi.)
A harmadik: a felmelegedés hívei sokszor a racionálisan megválaszolható ellenérvekre sem racionálisan válaszolnak. Én, ha kell, ezerszer mondom el, miért nem lehet Paksból Csernobil (de egy embernek maximum ötvenháromszor, azért mindennek van határa). A klímakutatással kapcsolatos racionális kérdésekre azonban rendre az a válasz érkezik, hogy ezt mondta az IPCC, számításba vettük, és különben is, rohadt szemét gennyláda vagy, ha meg mered kérdőjelezni. Holott a számos kifogásra igazán nem kerülne sok erőfeszítésbe érdemi választ adni. Különben még kételkedni fogok abban, hogy ilyen érdemi válasz létezik.
Amikor meg kiderül, mi is a korrekciós eljárás, a válasz a kifogásokra, az sokszor elég ijesztő. Például a jelenben a rossz elhelyezés (pl. légkondi kültéri egység előtt), megváltozott festés vagy bármi más miatt mesterségesen nagyobb értéket mutató állomások esetén nem a jelenbeli, hanem a múltbeli adatokat csökkentik, így az időátlag megfelelő lesz, a tendencia azonban még durvább.
Ezért aztán a globális felmelegedéssel, mint természeti jelenséggel kapcsolatban meglehetősen szkeptikus vagyok.
17 komment
11:13Nem mondják meg pontosan, egyértelműen és mások által reprodukálhatóan mi az a globális felmelegedés. Vagy ha mondanak valamit az nem ugyanaz amit 2 éve mondtak, így nehéz megbízhatóan összehasonlítani.
Egy általuk létezőnek tartott jelenségről beszélnek, de nem adnak világos, egyértelmű és reprodukálható módszert a dolog megmérésére.
A.
Ha az ENSZ létrehozna egy szervezetet, ami a hódok tévénézési szokásaival foglalkozik, féléven belül megtudnánk hogy a jelenség aggasztó, a hódok az előzetes kutatás szerint túl sok tévét néznek, és ez káros, mindenképpen azonnali választ és persze további kutatást igényel.
Sztem a Te érvrendszered (szociális -> környezet) elegáns, de nagyon nehezen tartom hihetőnek azt, hogy a GF úgy en bloc ne létezne, kb. abban a formában és nagyságrendben, ahogy azt a (pro-GF) tudósok mondják.
A GF-szkepticizmust meg továbbra is tudományszociológiai kérdésnek tartom, hogy ti. ha valamit már felfedeztek, akkor annak a megerősítésével nehéz krediteket (figyelmet, pénzt) szerezni, a cáfolatára viszont mindenki felkapja a fejét.
Erre szvsz Káeurópában rárakódik a posztkádári autófétisizmus, elvégre az autó (sőt: a nyugati márkájú ~) a jólét szimbóluma, meg kell védeni, ha az unokáink orra előtt forranak fel a tengerek vizei, akkor is.
Persze a minden kérdésben hülye magyar politika reakciója az egy másik kérdés, GF ombudsman = csokoládéipari minisztérium, ha érted a párhuzamot (=pótcselekvés).
Megint az autó. Káeurópában posztkádári
autófétisizmus? Egy nyavalyát*.
Nyugat-Európában, az Egyesült
Államokban és Japánban olyan kőkemény
autókultusz van, hogy káeurópa azokhoz
képest kutya füle. Németország, de még
a sokszor "közlekedés-környezetvédelmi"
eminensként említett Hollandia is az
autózás bódulatában él, főleg
Kelet-Európával összehasonlítva.
Németország 82 millió állampolgárára
kb. 50 millió személygépkocsi jut.
Hollandia 16 millió lakosára 10 millió
személyautó. Ezzel szemben Magyarország
tízmillió lakosára 2.5-3 millió sz.
gépkocsi.
Egyébként pedig távolról sem a közúti
közlekedés a legnagyobb CO2 termelő,
csak szeretik ráfogni.
Magyarországon 2003-ban CO2 emisszió
ágazatok szerinti eloszlása a
következőképpen alakult (millió
tonnában):
Lakosság cc 2.0
Szolgáltatások cc 9.8
Közlekedés cc 2.3
Hőerőművek cc 20.2
Egyéb hőtermelés cc 10.4
Ipar cc 5.5
Mezőgazdaság cc 13.5
(Forrás: Magyarország
környezetterhelési mutatói 2005, KSH)
Na, most akkor miért az káeurópai
autózással van a baj? Ha egyáltalán
valamitől felforr a tengerek vize,
akkor nem a káeurópai
autófétisizmusról.
Szerintem az általad írt hozzászólás jó
illusztrációja Miklós fennti
fejtegetéseinek. Az individualista
civilizáció, és nem kis részben az
autózás került egyes balos,
úgynevezett "alter" csoportok
ellenségképébe. A tálalás meglehetősen
tényszerűtlen (autó gonosz, felforr a
tenger, fúj), a káeurópai autófétis
emlegetése pedig a külfölddel
kapcsolatos olyan mértékű
tájékozatlanságot sugall, amit
roszzindulatúak akár
szűklátókörűségként is emlegethetnek.
Béla
* Az egyébként erősen megkérdőjelezhető
gugli teszt szerint ellipszilonnal
írandó.
Nagyon ketesnek ertekunek tartom amit peldaul az Al Gore csinal, de az is eleg szanalmas amikor a Dick Cheney azzal viccelodik, hogy van ugyan globalis felmelegedes, de o inkabb tavasznak hivna.
Nem hiszem, hogy vitathato egy sokkal kornyezet kimelobb eletvitel szuksegessege valoszinuleg az egesz vilagon. Ehhez kepest harmadrendu kerdesnek tartom, hogy a globalis felmelegedes mennyire megfelelo cimke arra a folyamatra ami valamennyire megiscsak azzal foglalkozik, hogy felhivja az emberek figyelmet egy kornyezettudatosabb eletvitel szuksegessegere.
Kinezek az ablakomon es 7 napbol 6 napon nem latom a hegyeket a los angeles-i smogtol, erre merget is vehetsz. A klimakutatas egy kicsit bonyolultabb dolog kevesse valoszinu, hogy ennyire egyertelmuen megmutatja magat a globalis felmelegedes vagy barmi mas amit kinevezunk muatatoszamnak. Ettol fuggetlenul az egy teny marad, hogy a fold eroforrasai vegesek es sokat, nagyon pazarloan hasznalunk fel belole, illetve feltehetoen sok mindent pedig nem hasznalunk, amit kellene/lehetne.
Teljesen egyet tudok érteni veled. Én
azt tartom a problémának, hogy a
zöldhisztéria elfedi a valódi
problémákat és lehetetlenné teszi az
átgondolt cselekvést. Ráadásul, ahogyan
Miklós leírja, a környezetvédelem
ürügye alatt egy, a kommunizmushoz
feltűnően hasonlító szélsőséges
világnézet próbálja magát és
elképzeléseit ráerőszakolni a nyugati
civilizációra, és jelentős esélyét
látom annak, hogy többezer év sikeres
fejlődés után megbuktassa azt.
Vannak, akik az érintetlen környezetet
akarják az unokáikra hagyni. Én a
civilizált világot. Annak persze része
a környezet is.
Béla
Azert en a zold maffiaban nem nagyon hiszek es a nyugati civilizacio se holnap fog osszeomlani varhatoan, kulonben is Kina inkabb latszik betenni neki mint barmi mas.
"A GF-szkepticizmust meg továbbra is tudományszociológiai kérdésnek tartom, hogy ti. ha valamit már felfedeztek, akkor annak a megerősítésével nehéz krediteket (figyelmet, pénzt) szerezni," - Lehet, csak jól kell csinálni. Lásd Gravity Probe B.
Rendben van, de az anti-zold vallas, vagy a problemak letezesenk tagadasa, sem segiti a tisztan latast. Az allitasom csak annyi, hogy csak azert mert rengeteg kovetkezetlen hulyeseg hangzik el pro es kontra azert kozben egy sulyos problema tenyleg letezik es jobb nem beallni egyik oldalon sem.
Mivel szemben vagy szkeptikus?
A klímaváltozást modellezik. Ezekből a modellekből tudjuk, hogy van. Ez nem ugyanolyan, mint a mérnök hídja vagy a Einstein egyenletei. Hogy egy párhuzamos példát mondjak: a makrogazdasági folyamatokat is modellezni szokták. Vesznek egy rakás kiinduló feltevést, paramétert, ésszerű becslést és rengeteg adatot, felépítik a modellt és megnézik, mi jön ki belőle.
Ráadásul sokan, sok modellt csinálnak (egyetemi kutatók, minisztériumok, elemző intézetek, stb.), aztán ezek alapján tudunk valamit mondani a gazdaságról. Persze, rengeteg vita van a részletekről, de szerencsés esetben azért nagyjából valamennyire tiszta a kép.
Aztán jön a balos/jobbos demagóg, és azt mondja, hogy ő bizony szkeptikus a modellel szemben. Mivel szemben is? A kiinduló feltevésekkel, a bevitt adatokkal, az összefüggésekkel szemben? Miről beszél? Ilyenkor szoktuk mi, liberálisok azt mondani, hogy ne bomolj öcsi, ülj vissza az iskolapadba, tanulj egy kicsit, majd megérted, miről van szó.
Hát így van ez valahogy a klímamodellekkel is. Nem az van, hogy az IPCC megnyomja az entert, aztán kijön valami. Sokan, sokféle klímamodellt csinálnak, eltérő feltevésekkel, más-más adatokból dolgozva. Ezeket próbálják összegezni az IPCC jelentései. Azt próbálják bemutatni, amiben nagyjából konszenzus van, amiben, ha nagy vonalakban és rengeteg vitával is, de a szakma egyetért.
Szóval mire irányul a szkepszised? Rosszak az egyes modellek feltevései? Melyiké? Rosszak az adatok? Melyik? A sarkvidéki jégtakaró kiterjedéséről szólók? A gleccserek olvadásából nyertek? Az El Nino ciklusról valók? Vagy az egész rossz úgy, ahogy van?
Szóval ne lepődj meg, ha jön egy klimatológus és azt mondja neked, hogy Ne bomolj öcsi, ülj vissza az iskolapadba, tanulj egy kicsit, majd megérted, miről van szó.
http://www.everybodysweather.com/Static_Media/Polar_Ice_Cap_Melter/index.htm
a.) a kiinduló, primer mérési adatokkal és azok bizonytalanságával kapcsolatban. Lásd azt az eljárást, ahogy a NASA a felfelé kiugró hőmérsékleteket _visszafelé_ korrigálja, így a tendencia még rosszabb lesz. Lásd azt, hogy mennyire nem mindegy, milyen festékkel van lefestve a hőmérőket tartalmazó doboz. Persze, nem minden adat rossz, de elég sok.
b.) a használt modellekkel és eljárásokkal kapcsolatban (lásd a "hokiütő-grafikon" körüli matematikai gányolást), és a modell eredményének értelmezéseivel kapcsolatban. Azaz a modell eredményétől az annak alapján meghirdetett politikai agendáig vivő eljárásban.
c.) az emberiség jövőbeni viselkedését leíró különféle forgatókönyvekkel kapcsolatban.
Nekem az a véleményem, hogy a légkör összetételét biztosan megváltoztatjuk, ami szinte biztos, hogy valamilyen fizikai változást generál. Óvatosabban változtatnám a légkört, és készülnék a legrosszabbra.
Vannak olyan piacbarát, kritikus zöldek is, akik elfogadják a klímaváltozás tényét, de értelmesebb javaslataik vannak, mint az érzelemből zöldeknek:
http://antaldaniel.blogspot.com/2007/08/knyelmes-s-knyelmetlen-rszigazsgok.html
Valaki írta, hogy a klímát modellezik, és emiatt nem szép dolog kételkedni a klímaváltozás létezésében. Nos, a klímaváltozás létezésében a szkeptikusok közül valószínűleg nem kételkedik senki. Ugyanis ez egy természetes, a Föld szempontjából mindennapos jelenség. Az éghajlat folyamatos változásban van, az egyetlen kérdés, hogy az emberi tevékenység hatással van-e bármilyen mértékben is erre a folyamatra. A klímamodellek önmagukban nem jelentenek bizonyítékot semmire sem, ugyan a médiában rendszeresen annak tüntetik fel eredményeiket, ez azonban a körkörös érvelés klasszikus példája.
A globális felmelegedés modellezése két részből tevődik össze. Az első rész, vagyis a kiindulópont minden esetben megegyezik. A klimatológusok döntő része egyetért abban, hogy a szén-dioxid szintje és a légkör hőmérséklete közötti összefüggés logaritmikus, és a pre-indusztriális szén-dioxid szint 280ppm-ről 560ppm-re duplázódása kb. 0,8-1°c hőmérséklet-emelkedést jelent. Napjainkban a szén-dioxid szintje a Föld légkörében 384pm körül van, ez 0,00038 részecskearány, vagyis 38 SZÁZEZRELÉK. Az 560ppm (0,00056) szintet valószínűleg a jelenlegi növekedési ütem mellett 2110 körül érnénk el.
A pánikkeltés alapjául szolgáló előrejelzések a visszacsatolási mechanizmusok figyelembevételével keletkeznek. Valamilyen "rejtélyes" oknál fogva a klímamodellek megalkotói kijelentették, hogy a légkör instabil, vagyis a pozitív visszacsatolások dominálnak. Ez azt jelenti, hogy a CO2 szint emelkedéséből adódó minimális melegedés további felmelegedéshez vezet.
Az egyik legfontosabb elméletben pozitív visszacsatolásnak tartott mechanizmus a légkör víztartalma. A vízpára a legerősebb üvegházgáz, ezt a következő példa nagyon jól szemlélteti: amennyiben a légkör egyetlen üvegházhatású gázt sem tartalmazna, akkor a Földfelszín 32 fokkal lenne hidegebb. Ennek a hőtöbbletnek a 95%-át a vízpára, 3,4%-át a CO2, és fennmaradó 1,6%-át egyéb üvegházhatású gázok okozzák.
A klímamodellek megalkotói arra számítanak/számítottak, hogy a CO2 emelkedése miatti hőmérsékletemelkedés több vízpárát juttat a légkörbe, és ez további melegedést indukál. Azonban ez a feltételezés az utóbbi néhány évtized műholdas és radioszondás megfigyelései alapján igencsak kétségbe vonható. Az elmúlt 30 évben a légkör hőmérséklete globális szinten emelkedett, miközben a vízpára koncentrációja egyáltalán nem...
A klímamodellek által kidobott eredmények helyessége tehát rengeteg feltételezés helyességétől függ, innentől fogva a klímamodellekre bizonyítékként történő hivatkozás körkörös érvelésnek minősül.
http://klima.blog.hu